2010. 11. 26. (XIV/47) Lapszám

Tartalom ajánló

Külföld

Utoljára a nácik akadályozták meg a díjátadást

Eddig példátlan módon Kína óriási nyomást gyakorol az oslói nagykövetségekre annak érdekében, hogy a külföldi diplomáciai képviseletek vezetői ne vegyenek részt az idei Nobel-békedíj átadási ünnepségén. Egyelőre azt sem tudni, hogy a bebörtönzött díjazott, vagyis Liu Hsziao-po kínai polgárjogi harcos helyett ki veszi át a kitüntetést.

Ráléphet az atomgombra Észak-Korea

A drámaian szegény kommunista Korea bemutatta legújabb atomlétesítményét, amelynek segítségével Phenjan egy, a meglévőtől különböző, újabb típusú atomfegyver előállítására is képes lehet. A külpolitikai üzenetet hamarosan egy katonai provokáció is követte, amely során a kommunista tüzérütegek legyalulták az egyik szomszédos dél-koreai, civilek által is lakott sziget oldalát.

Irak után Afganisztánból is megkezdődik a kivonulás

A NATO Lisszabonban bejelentette, hogy jövőre megkezdi, és 2014-re befejezi a harcoló alakulatok kivonását a közép-ázsiai országból, kiképzők azonban hosszabb távon is maradhatnak Afganisztánban. Az évente közel 100 milliárd dollárba kerülő háborútól a katonai szövetség már nem várja a térség demokratizálását, csak azt, hogy biztonsági szempontból elfogadható helyzet alakuljon ki.

Belföld

A politika is beszállt a Fradi megmentésébe

Miközben a tabellán éppen „rendeződni” látszik a Ferencváros labdarúgócsapatának helyzete, a háttérben meglehetősen bizonytalannak tűnik a klub jövője. Nem tudni, hogy a tulajdonrészétől részben vagy egészben szabadulni kívánó skót befektető, Kevin McCabe meddig képes, illetve hajlandó finanszírozni a zöld-fehérek működését, miután üzleti számításai – a gazdasági válság miatt – nem váltak valóra. Közben a politika is beszállt a Fradi megmentésébe: Tarlós Istvántól Kubatov Gáborig mind többen keresik a megfelelő, hangsúlyozottan magyar befektetőt.

Jaj a legyőzötteknek!

Gyakorlatilag halálra ítélte a magánnyugdíjpénztárakat a kormány azáltal, hogy azok a tagjaik, akik nem lépnek vissza önként az állami rendszerbe, automatikusan a nyugdíjuk 70-75 százalékáról mondanak le. A Hetek értesülése szerint a 3000 milliárdos vagyont kezelő pénztárak voltaképpen kapituláltak a kormány intézkedései előtt, és leállították az ellenkampányukat. Már csak abban bízhatnak, hogy valamely jogi fórumon (bár az Alkotmánybíróság szerepe csökkent) vagy nemzetközi szinten sikerül a kormány döntését megtorpedózniuk.

Matolcsy nonszensz helyzetet teremtett

„Nehéz tényleges választási lehetőségekről beszélni. Így nem csoda, hogy sokan a magánnyugdíjpénztárak állomosításáról beszélnek” – nyilatkozta Orosz Dániel, az AXA-csoport Magyarország stratégiai elemzési igazgatója a kormány nyugdíj-rendszert érintő intézkedései kapcsán. Szerinte a magánnyugdíj célú megtakarítások részleges felélése, illetve a folyó költségvetési hiánycélokra való felhasználása csupán „halvány karikatúrája” a strukturális átalakításokból eredő hatékonyságjavulásnak.

A hét eseményei

Oda az MNB függetlensége?A kormány az MNB-törvény módosítását kezdeményezi, hogy a monetáris tanács tagjainak és kinevezési rendjének megváltoztatásával a kormányoldal által protezsált személyek kerüljenek többségbe a monetáris tanácsban. A jegybanktörvény módosítása után a monetáris tanács tagjait a parlament gazdasági bizottsága jelöli, melynek a fideszes Rogán Antal az elnöke.

Paul Lendvai a darálóban

A világszerte ismert Pulitzer József óta Paul Lendvai az egyik legismertebb magyar származású újságíró, aki Nyugaton is tiszteletre méltó karriert tudott befutni. Egy laptársunk állítása szerint Kádárék önkéntes informátora volt. Egykori ellenzékiekkel és Bécsben élő újságírókkal igyekszünk tisztázni, hogy e súlyos állításból mi lehet igaz.

Hit és értékek

A pápa az idők jeleiről

Rendhagyó őszinteséggel ír lapzártánkkal egy időben megjelenő új könyvében a pápa esetleges lemondásáról. 1294 óta XVI. Benedek lenne az első, aki önként távozna. A katolikus egyházfő szerint ez akkor következne be, ha nem találná magát alkalmasnak testileg vagy lelkileg a hivatala ellátására.

Kell-e a Szent Korona az Alkotmányba?

A kereszténységre való utalást, a magyar nyelv ápolását, a családok és a gyermekek védelmét, az élethosszig tartó tanulás és a sportoláshoz való jog támogatását, valamint a Szent Korona szerepeltetését is tartalmazza Schmitt Pál államfő javaslata a készülő új alkotmányhoz. Kérdés persze, hogy kell-e a Szent Korona a demokratikus köztársaság alkotmányába.

HÁTTÉR

Hogyan lett „bukott angyal” Írország?

Az Európai Unió tagországainak pénzügyminiszterei megállapodtak, hogy a 4,5 milliós lélekszámú Írország támogatást kap az euróövezeti pénzügyi mentőmechanizmus révén. Ez a csomag mintegy 85 milliárd euróra, közel 24 ezer milliárd forintra rúg, ami négyszerese a magyaroknak nyújtott 2008-as IMF-EU-csomagnak. Ha nem mentik meg az íreket, akkor lehet, hogy az euró kerül bajba.

A múlt (fel)támadása

Ahogy Oroszországban örökérvényűnek látszanak A revizor, a Holt lelkek vagy az Oblomov alakjai, úgy nálunk sokszor érezhetjük azt, hogy Mikszáth figurái újra és újra felbukkannak, és keltenek groteszk zavart, rémületet vagy csodálatot.

A britek többsége Vilmost akarja királynak

Egy héttel Vilmos herceg és volt évfolyamtársa eljegyzésének nyilvánosságra hozatala után már az esküvő időpontját és helyszínét is bejelentették. Az ifjú pár a Westminster-apátságban köt házasságot április 29-én, pénteken. Ez a nap nemzeti ünnep és munkaszünet is lesz egyben. A friss közvélemény-kutatásokból pedig az is kiderül, hogy a brit lakosság többsége II. Erzsébet halála után szívesebben látná Vilmost a trónon, mint apját, Károly herceget.

Kinek a sara?

A bekötőutat villogó rendőrautók torlaszolták el, a faluba igyekvőket egyesével igazoltatják. A kifelé haladó kocsikat úgyszintén megállítják: vegyvédelmi ruhába öltözött katonák próbálják magasnyomású vízsugárral eltávolítani a karosszériára tapadt vörösiszapot. Másfél hónappal a tragédiát követően azért jöttünk Devecserbe, hogy megnézzük, hogy halad a helyreállítás, a kárpótlás.

Kun Béla 133 napos ámokfutása

Miközben Károlyi Mihályról politikai irányvonaltól függően mostanában egyre másra jelennek meg fekete-fehér portrék, az utódjáról, Kun Béláról most megjelent könyv üdítően tárgyilagos. Lenin első számú magyar tanítványának életrajzát Eytan Bentsur magyar származású izraeli történész-politológus írta meg Láng Európa szívében címmel. A mű nem menteget és nem vádaskodik. Bemutatja viszont e (sajnos nem példátlanul) romboló életművön át, hogy az erőszakosan újítani akaró talentum hajlamos vad zsarnokká nőni. Feltéve, ha e világfordító lendület szerencsétlen okból hatalomra jut.

KÁVÉSZÜNET

Madár elkészítette a fészkét

Atlantic Cityben – magyar idő szerint – vasárnap hajnalban egyhangú pontozással a 32. mérkőzésén megszerezte 32. győzelmét is Erdei Zsolt. A 364 napos kényszerpihenő utáni első mérkőzésnek megvoltak a nehézségei, de Zsolt jó döntésekkel, nem kockáztatva hozta azt, amit elvártak tőle. A kenyai Samson Onyango legyőzésével az előtte eddig zárva tartott kapuk kezdenek kitárulni.

Út a tisztaságba

Valljuk be, hogy miközben nap mint nap használunk tisztítószereket az otthonunkban, nehezen tudnánk megmondani, hogy melyik miért jó, miért éppen azt használjuk, miért arra esküszünk. Ablakpucoló? Mosópor? Mindegy milyen, csak tisztítson, és legyen olcsó – mondogatjuk érvek helyett, és azt feltételezzük, hogy ha valami az üzletek polcaira került, akkor annak a minősége is szükségképpen rendben van. Ez a sokszor érzelmi alapokon álló meggyőződésünk akkor kezd el szertefoszlani, amikor – többnyire véletlenül – találkozunk olyan termékekkel, amelyek újraértelmezik bennünk a tisztítószer fogalmát. A „ja, ezt így is lehet?”-érzés a Sanóval érhető el a leghamarabb.

Legalább annyira amerikai, mint a sütőtökös pite

A decemberi ünnepi időszak méltó bevezetője az angolszász kultúra egyik legfontosabb ünnepe, a hálaadás napja. Az Amerikába érkező telepesek kezdetben a szárazságot követő esőért, a jó termésért vagy háborús győzelmekért adtak hálát Istennek, de a mai modern ember is megtalálhatja az életében azokat az okokat, amelyekért egy szívből jövő köszönömöt mondhat Istennek, családtagjainak, barátainak, munkaadójának, munkatársainak – vagy bárkinek, akitől az elmúlt időszakban jót kapott.

De Gaulle, az V. Köztársaság szülőatyja

Charles de Gaulle, hadvezérből lett politikus és államférfi, Franciaország függetlenségének és egyedülállóságának megtestesítője, az V. Köztársaság szülőatyja, politikai realista és egyben történelmi „próféta”.

Hetek

ARCHÍVUMUNKBÓL AJÁNLJUK:

Tényleg egy tengerparti városban lakott Jézus?

Grüll Tibor írása »

Grüll Tibor / Hit és értékek

A felavatás ünnepe: Öt testvér, akik hittek Izrael jövőjében

Hack Márta írása »

Hack Márta / Hit és értékek

A Messiás-kód: Dániel elrejtette könyvében a megváltás dátumát?

Ruff Tibor írása »

Ruff Tibor / Hit és értékek

hetilap